Dél-Dániai Egyetem (SDU) -WildDrone

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kellős közepén vagyunk, és a következmények könnyen kezelhetők lehetnek. Most egyetemek és szervezetek egy csoportja elindította a WildDrone interdiszciplináris kutatási hálózatot, hogy megtudja, hogyan használhatók az autonóm drónok a vadon élő állatok megőrzésére.

Forradalmasítani fogja a vadon élő állatok megőrzésének módját. Nem kevesebb.  

Legalábbis ez az ambíció áll az új nagyszabású kutatási hálózat, a WildDrone mögött, amelyet a Dél-Dániai Egyetem (SDU) vezet. A hálózat 3,68 millió euró támogatást kapott az EU-tól, az Egyesült Királyság Kutatási és Innovációs Hivatalától (UKRI) és a svájci oktatási, kutatási és innovációs államtitkárságtól (SERI).  

A hálózatban 19 partner vesz részt, köztük számos európai és afrikai egyetem, számos kutatóintézet, természetvédelmi terület, magánvállalat és olyan nagy globális intézmény, mint a BBC. A kutatásra Európában és Afrikában egyaránt sor kerül.  

A kutató, aki mindezt koordinálja, Ulrik Pagh Schultz Lundquist professzor, a dániai Odense-ben található SDU drónközpontjából.  

– Röviden, a WildDrone célja, hogy három különböző szakterületet egyesítsen: biológia, dróntechnológia és számítógépes látás. A cél a dróntechnológia fejlesztése, hogy hasznosabbá váljon a vadon élő állatok megőrzésében, mondja Ulrik Pagh Schultz Lundquist. 

Autonóm drónok   

A drónokat már széles körben használják a vadon élő állatok megőrzésében, hogy információkat gyűjtsenek a veszélyeztetett fajokról. De ez egy viszonylag munkaigényes manuális eszköz, amelyhez drónpilótára van szükség a drón irányításához, majd valakire, aki közelről tanulmányozhatja és értelmezheti a felvételeket.  

A WildDrone-ban a kutatók automatizálják a folyamatot, hogy a drónok maguktól repüljenek adatgyűjtés közben, és a kapott információk automatikusan feldolgozásra kerülnek. Ez lehetővé teszi a biológusok számára, hogy teljesen új ismereteket szerezzenek a vadon élő állatokról, amelyek egyébként gyakorlatilag elérhetetlenek lennének. 

– Arra számítunk, hogy a jelenlegihez képest lényegesen nagyobb mennyiségű adatot tudunk majd gyűjteni, és arra számítunk, hogy nagyobb pontossággal kapunk adatokat, mert automatikusan fel tudjuk dolgozni őket – mondja Ulrik Pagh Schultz Lundquist.  

A hálózat számos konkrét kutatási projektet fog végrehajtani. Például a drónok figyelik az oroszlánokat Kenyában, hogy elkerüljék a konfliktusokat a szarvasmarha-állományokkal. Megfigyelik a barnadelfineket, fókákat és madarakat a Watt-tengerben Dánia nyugati partja és Németország északi partja mentén. A gólyák Észak-Európa és Afrika közötti vándorlását is vizsgálják. 

Hármas bolygószintű válság  

A WildDrone jelenleg az egyik legfontosabb globális napirenddel foglalkozik. A vadon élő állatok aggasztó ütemben tűnnek el világszerte, valójában annyira aggasztóak, hogy a tudósok egy hatodik tömeges kihalásról beszélnek.  

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez megfelelő információkra van szükségünk. Ezen információk egy részét autonóm drónok segítségével lehet megszerezni. 

– Lehetnek olyan információk, amelyek közvetlenül felhasználhatók a veszélyeztetett állatok megmentésére, de lehetnek olyan információk is, amelyek politikai szinten minősíthetik a döntéseket. Például amikor új tengeri szélerőműparkokat hozunk létre, nagyon fontos, hogy tudjunk valamit a terület vadvilágáról – mondja Ulrik Pagh Schultz Lundquist.  

A drónok nem helyettesítik a meglévő technológiákat, például a GPS-jeladókat vagy a helyszíni megfigyeléseket. De nagyon fontos kiegészítők lehetnek, mondja a professzor. 

– Például már létezik technológia a madarak nyomon követésére, de ez a technológia nem ad elég pontos információt arról, hogy mit csinálnak a madarak egy adott helyen. És fontos lehet tudni, hogy a madarak azért vannak-e egy adott helyen, mert táplálkoznak, vagy mert pihennek.  

Új interdiszciplináris készségek  

Annak ellenére, hogy a hálózat céljai ambiciózusak, nem várhatunk kereskedelmi forgalomban kapható drónterméket a vadon élő állatok megőrzésére, ha 4 év múlva elkészül. 

– Ez alapkutatás, de ha csak a felét is elérjük a céljainknak, akkor is elég sokat elértünk abból a szempontból, hogy mire használhatók a drónok a természetben. Mindenesetre sokkal több ismeretünk lesz a témában, mondja Ulrik Pagh Schultz Lundquist. 

– Arra is számítok, hogy az eredményeket más területeken is fel tudjuk majd használni, például a mezőgazdaságban és a vadon élő állatok és növények megfigyelésére az európai visszavadítási erőfeszítések során. 

A hálózat az EU úgynevezett Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseinek része, és a hálózat élettartama alatt 13 PhD-hallgatót fog oktatni ökológia, dróntechnológia és számítógépes látás területén. A hálózat oktatási és interdiszciplináris hatóköre kulcsfontosságú, mondja a koordinátor:  

Mind az ökológusok, mind a mérnökök vadonatúj interdiszciplináris készségeket fejlesztenek ki, amelyek létfontosságúak lehetnek a jövőbeli kihívások megoldásában.